-Nem tom.Még soha nem énekeltem senki előtt csak a csajszik elött.
-Ne mááá!!
-Nem tom.És mi van ha elrontom?-kérdeztem
-Figy kicsim ne parázz.Most egy csomószor eljátszátok elöttünk utána
meg Dave előtt.-mondta Tom
-Ok.De csak akko ha Szandy benne van és ha holnap eltudnak jönni a
csajok.-mondtam
-Persze h benne vok!!!-kiabált föl.
-Oké!!Kircs!!.Pill telózok.
GYorsan lerendeztem mindent.Eltudnak jönni szerencsére a többiek is.
-YEAAAAAAAHHHH!!!-kiabáltam és közbe sikitozva ugráltam.
Minednki szakadt a röhögéstől.
-Nem baj kicsim így is szeretlek-jött oda hozzám Tom és megcsókolt.
Már vagy 20 perce egymásra voltunk tapadva miko megszólalt Georg:
-Nah elég má.Még a végén felfaljátok egymást.
Mindenki nevetett egy jót.Még egy darabig próbáltunk Szandyval.Vagy
háromszor sültem be a fiúk elött.Nem ment úgy h ott voltak.Bíztattak
és Bill sokat segített h mit hogy csináljak,mivel ő tudta igazán h
mi zajlik le bennem.Mikor már télleg teljesen padlót fogtam akkor
döntött úgy Bill h nem folytathatjuk mer nem fog velem bemenni a
kórházba.
-Majd még holnap gyakorolunk.-Mondta
-Oké.-mondtuk eggyütt Szandyval.
Felmentünk a nappaliba.Leültünk és dumálgattunk.Úgy este tíz körül
voltunk,már szinte aludtunk ott ahol éppen voltunk.
-Georg,Gustav ezt az ágyat kilehet nyitni.Alszotok ketten rajta?Van
elég helyetek szal nem nyomorogtok egymás nyakán.-mondtam
-Aha.Megleszünk nyugi.-mondták
-akkor gyere menjünk Kicsim.-mondta Tom
Megfogta a kezem és elindultunk föl.Billék jöttek utánunk.
-Aztán nehogy rosszalkodjatok-kiáltott utánunk Georg
-Hát...Erről van mondani valóm a tegnap este után.-kiáltottam vissza.
Bill felhúzta az egyik szemöldökét és ránk nézett,Szandy is értetlenül
bámult ránk.
-Hehe.Izé...
-Nem rátok tartozik-Mondta Tom és behúzott a szobámba,becsukta az
ajtót és magához ölelt.
-Ma nem úszod meg-Súgta a fülembe.
-Ne kicsim most itt vannak a többiek is.Majd máskor.-mondtam
-Nem nem.Nem tok várni.Kívánlak.-súgta és a nyakamat kezdte el
csókolni.
-Ne kérlek.-Tóltam el magamtól.-Ne most hallod.-Megcsókoltam.
-Nem megy.Kellesz nekem.Most azonnal.
Pár másodpercig csak néztük egymást.Én beleharaptam a számba.Nem
bírtunk magunkkal.A szivére raktam a kezem.Neki is úgy vert mint nekem.
Megragadtam a pólóját magamhoz húztam és megcsókoltam.Gondoltam ha már
megcsókolom túljárok az eszén,neki tom nyomni az ajtónak ahogy most
ő is így tesz velem és utána betok rohanni a fürdőbe.Menekülni akartam
de nem azé mer nem akartam,igenis akartam csakhogy nem úgy h ott
vannak a többiek is.A tervem bejött.Berohantam a fürdöszobába.Magam
után becsaptam az ajtót és bezrátam.Tom jött utánam és beleütt az
ajtóba.
-Basszus.-Kiáltotta el magát.
Erre bejött Bill.
-Mi van?
-Semmi.Mi lenne.Bezárkózott.
-Mer?-nézett rá kérdőn-Nem bírtál magaddal igaz?-kérdezte
-Ja.Túl vonzó!!
-Rachel Bill vok.Kijönnél?
-Muszály?
-Kicsim gyere ki.Igérem nem lesz semmi.
Kinyitottam az ajtót.A két fiú állt az ajtóba és engem nézett.Oda
mentem Tomhoz megcsókoltam és a fülébe súgtam:
-MAjd kiengesztellek ígérem.
Erre elmosolyodott.Idő közbe Bill elment.Elmentünk fürdeni majd aludni.
Vagyis én csak próbáltam aludni.Tom a hátán feküdt én a melkasán és
átkaroltuk egymást.Kimásztam az ágyból.
-BAj van kicsim?-kérdezte álmosan Tom
-Nincs csak megszomjaztam.Hozzak neked is?-kérdeztem
-Nem kell.Meek veled.
-Maradj babám,hozok.
-Oks.Köcce
Megittuk a piát és utána visszafeküdtünk.Egy ideig forgolódtam.
-Mi a gond?-kérdezte
-Nem tok aludni.Izgulok a holnap miatt.
-Nem kell.Minden rendbe lesz!!
-Ha te mondod neked elhiszem.-megcsókoltuk egymást majd elaludtunk.
Reggel csörömpölésre keltem.Tom berontott a szobába és be a fürdőbe.
-Mi történt?-kérdeztem álmosan.
-Semmi kicsim.
Bementem utána a fürdőbe.Állt a csap előtt az egyik kezével a
szekrénybe turkált a másikat a csap fölé tartotta.
-Mit csináltál?-kérdeztem miko megláttam a kezét és a bugyogó vért.
-Hát a srácokkal elkezdtünk rendet rakni meg ienek mer te meg Szandy
még aludtatok és mostanába sokat fáradoztatok így jót akartunk nektek.
De belenyúltam a nagykésbe miközbe mosogattam.
-Ezt a rongyot szorítsd rá és ne engedd el amíg vissza nem jövök!!
Kirohantam a szobából be anyáéba onnan le az emeletről előtúrtam az
elsősegély dobozt és visszarohantam a fürdőmbe.Bill jött utánam.
-Jól vagy tesó?-kérdezte
-Aha.Kutya bajom.
-Nah engedd el.Kitisztítom a sebed de nem igérem h kellemes érzés lesz.
-Oké.Túlélem.
-Nem oan biztos.-mondta Bill
Elkezdtem kimosni a sebet.Bill végig ott állt az ajtóba.Tom néha
felszisszent és elrántotta a kezét oankor Bill is felszisszent.Ezen
néha kuncogtam.Mikor végeztem teletömtem neki Betadinnal majd
bekötöztem.
-Kész.Most nem érhetsz vele vízhez.Majd még délután és este újrakötöm.
-Oké.Köcce kicsim.
-Civesen.-Megcsókoltuk egymást.
Eggyütt lementünk a nappaliba.Minden csillogott-villogott oan rend és
tisztaság volt.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.