-Szia.Hol voltál?-kérdeztem
-Majd benn elmondom.-válaszolt
-Oké.
-Akkor mi megyünk.Itt a számom holnap hívj ha van kedved dumcsizni.Amitt lakunk tőletek a második házban.-mondta Bill
-Okés.Akkor majd holnap.-válaszoltam
Ők elmentek mi meg anyuval bementünk a házba.
-Ezek kik voltak?-kérdezte
-Tod meséltem h a Tokio hotel is itt él Németo-ba.
-Igen.
-Nah ők az ikrek.Tom és Bill.
-Ikrek?Nem hasonlítanak.És meik tetszik?
-Anya!Na jó Tom de erről pszt.Am Bill is jól néz ki.Meg lehet vele becélni.
-Oké.Am dolgom volt az irodába és vissza kellett mennem.Szólni akartamcsak gondoltam nem zavarlak gitározás közben.Bocsi
-Nem gond.Elvoltam a két sráccal.
A beszélgetés után felmentem a szobámba.Lefürödtem,utána tv-t néztem,de hamar meguntam,mer nem volt benne semmi jó.Lefeküdtem aludni,bár sokat forgolódtam.Másnap reggel,hát nem mondtahjuk,h reggel mivel délután fél egy volt,lementem a konyhába.Anya már rég nem volt otthon.Szegény még hétvégén is dolgozott.Megkajáltam,majd felöltöztem.Elmentem körbenézni a környéken.Balkéz felé indultam el és pont a Kaulitz ikrek háza előtt haladtam el mikor az anyjuk Simone jött ki kiabálva.Az ajtót nyitva hagyva ment el a kukákig és dobta ki a szemetet.Pont betudtam lesin az ajtón és megpillantottam Tomot amint épp jött le kómásan az emeleteről.Simone visszament és becsukta az ajtó,
de előtte rámmosolygott az ajtóból."Biztos Billék miko hazamentek meséltek rólam,ha Simone rám mosolygott"gondoltam magamba és mentem tovább.Ahogy haladtam tovább egy parkba értem.Körbenéztem,és leültem egy padra a szökőkútnál.Gondolkodtam,h mit kéne csinálnom,de nem jutott az eszembe semmi.Naon uncsi volt ott ülni,ezér elindultam haza.
Hazafelé megint elmentem az ikrek előtt,de most már nem volt kiabálás.Bill épp az ablakon bámult ki és vmit evett.Amint észre vett,kirohant az ajtó elé és utánam kiabált.
-Rachel!!!Várj meg!!
Én megfordultam és vártam míg oda nem ér mellém.
-Szia-köszönt lihegve.
-Szia.Mizu?-kérdeztem
-Semmi.Anya mondta,h látott reggel.Akko gondolom hallottad a veszekedést is.-Bill
-Ja.bár nem tudtam mér volt,de nem ütöm bele az orrom.Sztem majd ti isfogtok minket hallani.Én is szoktam kiabálnia anyummal.
-Aha.Hát sztem ez mindenkinél így van.-Bill
-Ja.
-Mit fogsz csinálni ma?Mész vhova?-kérdezte
-Nem.Sajnos a bnőm nem ér rá.haza meek és uncsizok sztem.
-Nincs kedved eljönni vhova velem meg Tommal?-kérdezte Bill
-Elmehetek.Úgy se ismerem még a környéket.
-Király.Gyere akko menjünk be hozzánk,átöltözök összeszedjük Tomot ésutána mehetünk is.-mondta
-Oké.
Miko bementünk Simone boldogan fogadott és köszöntött.Tom ült a konyhapultnál és iszogatott vmit.Mikor meglátott rögtön fölkapta a fejét és köszönt.
-csókolom,szia Tom.-köszöntem
-Tegeződjünk.Simone vagyok.szia-nyújtotta felém a kezét.
-Rendben.Rachel vok.szia.-ráztam vele kezett.
-Gyere Tom öltözz megyünk el itthonról-szolt Tomnak Bill aki ugyanúgy nézett engem mint tegnap este.Én ezen csak elmosolyodtam.Kb 10 percig készülődtek,addig én Simone-nal beszélgettem.
-Tegnap este mikor haza jöttek teljesen felvoltak dobva.Meséltek nekem
rólad.Egymás szavába vágva és kiabálva.kicsiként is ienek voltak.
Miko örültek és mondták,h minek örülnek egymás szavába vágva kiabáltak.
Mosoly ült az arcomra.
-Igen tegnap tapasztaltam.-mondtam.
-Gondoltam.Már sokszor mondtam nekik,h ha eszükbe jut vmi miközbe a
másik beszél ne szóljanak bele,de nem bírják ki.-nevette el magát és
én is nevettem vele.
A fiúk lefelé jövet hallották,h beszélgetünk és nevetünk vmin.
-Mi a nevetés tárgya?-Kérdezte kiváncsian Tom
-Semmi kicsim.Mindig oan kiváncsi vagy.-Válaszolt édesanyja.
-Indulhatunk?-kérdezte Bill
-Persze-válaszoltam-Örülök,h megismertük egymást és ien jót nevettünk-
mondtam Simone-nak.
Folyt.köv.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.