Kajálás közbe megszólalt Bill telefonja.Nagy nehezen kihalászta a zsebéből és felvette.
-Haló?
-....-az illető.
-Mi?Ezt nem hiszem el.
-....
-Oké.Csá.
Rakta le a telefont idegesen Bill.
-Mi az?-kérdezte Szandy
-Ma délután 5-kor megy a repcsink.David volt h muszály haz mennünk mer koncink lesz két nap múlva és gyakorolnunk kell.
Mindannyian mérgelődve fejeztük be a kaját és mentünk összepakolni.Már teljesen bepakoltam mindent kivéve amibe haza fogok menni.Ültem az ágyon és kicsit talán szomcsi voltam h haza kell menni.
-Ezt k*rvára nem hiszem el!!!-halodtam egy puffanást.
Kirohantam és fekvő Andyt láttam a lépcsőnél.Mikor megláttam nem tudtam eldönteni h nevessek vagy megkérdezzem tőle h van e baja.Végül kettőt egyszerre csináltam.
-Jól vagy?-nevetve.
-Kötve hiszem.Tuti eltört vmim.
Segítettem neki felállni és szerencsére nem volt baja.
-H a picsbe kerültél oda?-kérdeztem kacagva.
-Úgy h Andreas mostanába azzal szórakozik h kigáncsol.Ha elkapom megölöm!
-Sok sikert.
Együtt lementünk az emeletről kiderítettük hol van Andreas Andy utána ment én meg leültem a konyhába.Pár perc után csatlakozott hozzám Szasza.
-Szia.Mizu?
-Semmi.nincs kedvem haza menni.
-Nekem se.Oan uncsi otthon.
-Ja.Lassan kész lesz az első albumunk.Már csak egy szám kell.És vár ránk egy hosszú klippforgatás.
A beszélgetést egy sikító és rohanó Andy törte meg.Andreas szaladt utána mindent fölborítva mint egy tornádó.Szasza és én meglepődve néztünk a két ember után.Aztán jött Tom és Bill.Ők is rohantak és kergették egymást.
-Ma mindenki megőrült?-kérdeztem Szaszától
-Úgy tűnik csak mi vagyunk normálisak.
A beszélgetés után én felmentem a szobába és  lefeküdtem hanyatt az ágyon és csak gondolkodtam.
-Kicsim még utoljára kimegyünk a partra.Jössz?
-Ki jön?
-Szaszáék,Gustavék,és én meg ha jössz akkor te.
-És Bill és Szandy?
-Ők maradnak.Nincs kedvük kimenni.
-Annyira nekem sincs most.
-Mi a baj?-jött oda hozzám és nézett mélyen a szemembe.
-Semmi.Menj csak nyugodtan.
-Rendben.Ha van kedved gyere utánunk.
Bólintottam egy igent majd becsuktam a szemem.Pihenni próbáltam de a csendet két ember nyögése törte meg.
"Ezt nem hiszem el.Már pihenni se lehet.Na jó van én inkább ahgyom őket.Áhhh"Morgolódtam majd kihúztam  a partra a csíkót egy pokróccal.Kinn mindenki belefeledten játszott mint az 5 éves kis gyerekek.Leterítettem a kezembe lévő pokrócot és hanyatt vágtam magam rajta.Még egy ideig néztem szerelmemet majd behunytam a szemem és elaludtam.Egy halk lágy hangra ébredtem.A napfény szúrósan sütött a szemembe így épp h kibírtam nyitni.
-Gyere.Lassan indulunk.
NYűgösen fordultam az oldalamra és próbáltam tovább szunyálni.Kedvesem még mindig keltegetett de rájött semmi esélye.Elsétált a vízhez egy kevesett a kezébe vett majd sietve hozzám a maradékot rám öntötte.Erre egy nagyot ugrottam és már nem voltam annyira álmos.Lassacskán elkészültünk és már a reptér felé tartunk.A repülőutat végig aludtam ahogyan Tom és a többiek is.Kicsivel korábban keltemmint a leszállás így keltegetni kezdtem a többieket.Mindenki sikeresen leszállás előtt felébredt.Nagyon késő este értünk haza.Mindenki gyorsan átöltözött és bedőlt az ágyba.Hosszú fárasztó napunk volt.