Mikor haza értem és megpróbáltam benyitni a házba,nem tudtam.
Gondolkozdtam"Anya nem is mondta, h elmegy pedig mindig szól."
Eközben beletúrtam a zsebembe.Hiába kerestem bekellett látnom nem
vittem magammal kulcsot.Hívtam anyát.Kicsöngött de nem vette fel.
"Biztos vmi fontos dolga van" gondoltam.Leültem a ház előtt a pici
kertben lévő hintaágyba.Egy kicsike idő után elkezdtem uncsizni.Felmen-
tem a teraszra elővettem a gitárom és gitározni kezdtem.Saját dalokat
régebben írtam és azokból az egyiket játszottam és énekeltem egybe.
Annyira bele éltem magam,h becsuktanm a szemem és koncentráltam.
Nem vettem észre,h idő közben két ember jött az utcában.Nagyba dumál-
tak.Mikor meghallották a hangom és a zenét rögtön csöndbe maradtak.
Elértek hozzánk, megálltak és csendbe figyeltek engem.Én mind
végig nem tudtam róla.Mikor abba hagytam megszólalt az egyik.
-Ez iszonyat jó volt.
Én döbbenten kaptam föl a fejem.A látványtól sokkot kaptam főleg akkor
mikor a két srác egyszerre elkezdett dumálni hozzám minden félét és
semmit nem értettem belőle mer úgy hadartak és egymás szavába vágtak.
-Bocsi,de ebből nem értettem semmit.Elmondanátok úgy,h nem egymás
szavába vágva és érthetően?-kértem őket.
-Bocsi.-válaszoltak eggyütt.
-Semmi.
-Nah szal csak annyit akartunk mondani,h naon szép volt az amit énekel-
tél.A hangod is naon jó és jól gitározol.-mondta a kicsivel magasabbik.
-Köszi szépen.
-Télleg naon jó volt.Ezt a dalt te írtad?-a másik.
-Igen saját szerzemény az egész.
-Szabad tudnom a nevedet?-a magasabbik
-Persze.Rachel vok.-mentem oda a kapuhoz ahol a két fiú állt.
-Szia Bill vok.-Válaszolt az egyik
Én a mellette álló srácot figyeltem mivel az nyitott szájjal bambult
rám.Nem bírtam nevetés nélkül és elnevettem magam.Bill a fiúra nézett
és rögtön oldalba bökte könyökével és rászólt.
-Tom ne csináld már.Ne stíröld ennyire feltűnően.-mondta neki-Bocsi ő
itt a tesóm Tom.
-Tudom jól ismerem mindkettőtöket.A kedvenc bandám tagjai vagytok.És
pont titeket kedvellek a legjobban azér voltam én is ledöbbenve
elősször.
-Aha.Értem-válaszolt Bill.-Mióta laksz itt mer eddig nem láttalak a
környéken?
-Most költöztem ide nem rég.
-Akkor azér volt az a nagy pakolás nem régiben.
-Ja.
Míg mi jól beszélgettünk Billel, Tom megállás nélkül engem nézett.
Kicsit zavaró volt.Bill töbször is bökdöste, meg szólt neki,h bírjon
magával.
-Hagyjad.Nem baj megszoktam már.-mondtam neki.
-Bocsi nem tom mi ütött belé.Nem szokott ien lenni.
-Nem gond.-nevettem el magam, miko Tom fején koppant egy toboz és az
oan ijedtséggel ugrott egy nagyott,h azt hittem elesik.Bill is elnevette magát,aminek Tom nem örült és oldalba bökte testvérét.
-Ezt most mér kaptam?-kérdezte Bill fájdalmas arckifejezéssel.
-Mer ez naon nem volt vicces!!-Kiabálta el magát Tom és a fején lévő
dudort nyomkodta.
Idő közben bejöttek a kiskertbe és leültünk a hintaágyba.Most már Tom
is csatlakozottt a beszélgetéshez.
-Mennyi idős vagy?-kérdezte Tom
-15.mer?-kérdeztem vissza
-Csak úgy.Tudni akartam.Kiváncsiság.-válaszolt
-ok. nekem8.
Jó sok idő telt el a beszélgetés közben,így anya időközbe meg is
érkezett.
Hogy mi történt anya érkezése után meg tod a kövi részből.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.