nevetéstől a hasam.Nem bírtam abbahagyni mer mindig kitaláltak vmi
hülyeséget Tomék.
- baszzus má fáj a nevetés.-mondtam.
-Most mit fogunk csinálni?-kérdezte Szandy
-nem tom.de sztem mi haza megyünk kajolunk aztán meg be az ágyba és
alvás.-mondtam.
Nagyon hamar elteltek a napok.Néha észre se vettük.
-Héj ha haza megyünk és kajáltunk utána télleg le akarsz feküdni
aludni?-Szandy
-Nem tom.attól függ.-mondtam
-Sztem mi is elmegyünk kajálni.-mondta Bill
Náluk elköszöntünk.Mi mentünk tovább Szandyval.Gyorsan csináltunk
szendvicseket meg piát és mentünk a tv elé kajeszolni.Nem sokáig
néztük a tv-t.Hamar meguntuk.Elmentünk lefürödtünk,majd lefeküdtünk
de nem tudtunk aludni.Már éjfélre járt mikor kopogtak a szobám ajtaján
Szandy állt ott.
-Én nemtok aludni.Uncsizom és folyton Billen jár az agyam.
-Nekem meg Tomon.Nem tok tőle aludni.Tökre kiment az álom a szememből.
-Nekem is.
-Nem megyünk el vhova?Kiszellőztetjük az agyunkat.-mondtam
-Az jó ötlet.
Felvettünk néhány normális ruhát cipőt és elindultunk.Éppen h kiértünk
a kapun,dumálgatásra lettünk figyelmesek.Mindketten csöndbe füleltünk.
Halkan oda settenkedtünk.A két ember is figyelmes lett kis neszre
és ők is közeledni kezdtek halkan.Mikor megláttük őket és ők minket,
mind a négyen felkiálltottunk.Majd mikor észhez tértünk a sokktól
észre vettük h Toméktól ijedtünk meg.
-Bameg a szívrohamot hozzátok ránk.-mondtuk Szandyval együtt
-Ti is ránk.-mondták egyszerre
Ezen jót nevettünk.
-Mit kerestek itt kinn?-kérdezte Tom
-Nem tudtunk aludni így gondoltuk levegőzünk kicsit-Hangzott a válasz
-Mi is így voltunk.
Ott álldogáltunk még egy darabig,majd elmentünk sétálgatni,mer kezdett
hideg lenni.Már legyalogoltuk a lábunk ezér elmentünk haza.Elköszön-
tünk és Szandyval beindultunk.Nagy röhögésre lettünk figyelmesek.
Az ajtóból visszanéztünk a két srácra.Azok nagy nevetve jöttek felénk.
-Mi van?-kérdeztem
-Kizártuk magunkat.Anyáék meg nincsenek itthon.-mondták két röhögés
közt.
-Akko aludjatok nálam.-mondtam
Tom és Bill összenéztek bólintottak majd nevettek tovább.Egy jó
darabig még kuncogtak az egészen,végül abbahagyták.Az alvás dolgott
könnyen megoldottuk.Tom velem aludt a szobámban,Bill meg Szandyval a
vendégszobába.Szerencsére jó nagy francia ágy van mind a kettő szobába.
Eleinte Tommal csak feküdtünk egymás mellett háton és bámultuk a
plafont.Végül Tom elkezdett mozgolódni így rá tekintettem.Rám nézett,
huncutul elmosolyodott,fölémhajolt,majd csókolgatni kezdett.Eleinte
finoman és gyengéden.Egyre vadabbul csókolt és beleharapott a számba.
A harapás oan erősre sikeredett h a számbol folyni kezdett a vér.
Abba hagyta a csókolgatást rám nézett mosolygot.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.